A szerzőről

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán Áron

Haragonics Zalán vagyok, és már gyerekkoromtól fontos része az életemnek az írás. Mesékkel kezdődött, amelyeket csak a családnak, később az osztálytársaimnak mutattam meg. Majd drámák írásába kezdtem, illetve néhány novellámat irodalmi portálon publikálhattam is, mostanában
azonban leginkább dalszövegeket írok. A szépirodalom mellett ugyanúgy pici koromtól kezdve vonzott az újságírás – a családomnak jelentettem meg a kézzel rajzolt Abulti magazint, majd az iskolában Sulilap címen alapítottam havilapot, melynek körülbelül két évig főszerkesztője is voltam.
A Business Class Magazin Kult rovatába írni – hab a tortán, pont az i-n. Megtisztelőnek tartom a feladatot, és igyekszem helytállni. Szenvedélyesen merülök bele egy-egy témába, a magyar kulturális élet szereplőinek őszinte, nyitott válaszaira, leginkább a személyükre és cselekedeteik mozgatórugóira vagyok kíváncsi. Próbálok az aktualitások mellett egyedi, személyre szabott kérdéseket feltenni nekik. A kultúra közkincs, ennek szolgálatában állni pedig nemes feladat és nagy felelősség – ehhez mérten igyekszem szövegeimből a maximumot kihozni.

A Művészetek Völgye hazánk egyik legrégebbi és legsokszínűbb összművészeti fesztiválja, az idei már a huszonnyolcadik lesz. A Márta István alapította rendezvény a csaknem harminc év alatt rengeteg változáson ment keresztül, de a legjelentősebb a 2013-as „megújulás” volt. Idén a sokak által csak Kapolcsnak hívott fesztivál másik két helyszíne ismét Taliándörögd és Vigántpetend lesz. A Művészetek Völgye megújulásáról, megítéléséről, a korábbi pénzügyi nehézségekről és még sok minden másról Oszkó-Jakab Natália programigazgatóval beszélgettem.

A népszerű írót és feleségét, Péterfy-Novák Évát 2017 őszén hívták meg a kínai Lu Xun Akadémiára – egy hónapos utazásukról ketten írtak egy nagyon izgalmas útinaplót, amely az idén jelent meg kötetként. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatójával többek között a kiadók helyzetéről, a kínai utazásról, a közös írásról, a kínai és a magyar mentalitásról és a Kitömött barbár aktualitásáról is beszélgettünk.

Kora reggel az igazgató úrral együtt érkezünk a Nemzeti Színház tágas, kényelmes, teleplakátolt, kék szőnyeggel borított irodájába, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. Miután Vidnyánszky Attila kávéval és csokoládéval kínál minket, elhelyezkedünk a kényelmes fotelekben, és beszélgetni kezdünk – miről másról, mint a Nemzeti Színházról, Beregszászról, apa és fia szakmai kapcsolatáról, közösségről, társulatról, színházi nyelvekről, a kritika megítéléséről vagy a nézők szeretetéről. Vidnyánszky Attilát és színházát kezdetben sok politikai támadás érte, a kétes megítélésű intézménynek ma markáns törzsközönsége van, az igazgató által képviselt színházi nyelv pedig magáért beszél. Aki kíváncsi, nézze meg a Nemzeti előadásait, vagy járjon el az itt meghonosított, egyre nívósabb MITEM (Madách International Theatre Meeting, magyarul Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) fesztiválra. Az igazgatói címet idén újabb öt évre elnyerő rendező-igazgatóval beszélgettünk.

A rendkívül elfoglalt színész-rendező-színházigazgatóval, aki immáron tizenhét éve vezeti a kezdetekben Madách Kamara néven ismert mostani Örkény Színházat, második emeleti irodájában találkozom, ahol a falon az édesapja által rajzolt térkép lóg, az ablakból pedig a Károly körútra lehet kibámulni. Az igazgató úr felhívja a figyelmem, hogy sosincs megelégedve a vele készült beszélgetések írásban való visszaadásával, de ez talán az ő hibája. Így innen el is tudjuk indítani a mostani beszélgetést, mely az Örkény Színház társulatát, a Terápia című sorozatban való szereplést, a színház jelentőségét és a repertoár koncepcióját is érinti.

Ahogy később Ricsi is elmondja, a kutya valóban föloldja azt a kezdeti zavart, ami a mozgássérültekkel szemben kialakulhat. Tesla, aki egy óriás uszkár és egy border collie szerelemgyereke, azonnal elvonja nemcsak kutyabarát fotós kollégánk, Kiss András figyelmét, hanem az enyémet is. Az engedelmes, okos négylábú Ricsi egyik jelenlegi segítőkutyája. A ParAgility sportág egyik létrehozójával, segítőkutya-kiképzővel és a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület elnökével a kutyás sportról és annak hatásairól, a mozgássérültekkel való kommunikációról, kutyakiképzésről, valamint a kutya és a mozgássérült között létrejövő viszonyról is beszélgettünk, amellett, hogy megnézhettük, hogyan segít a gazdájának Tesla egy füles kosár szállításában. Az ötszörös para-világbajnok ezen kívül még egy igaz történetekből álló kutyás mesekönyvet, illetve egy segítőkutyás naptárat is nekünk ajándékozott.

Április 11-én – József Attila születésnapja mellett – az egész magyar költészetet ünnepeljük. Ha nem is olvasunk nap mint nap verseket, illetve nem járunk gyakran felolvasóestekre vagy kötetbemutatókra, ez a nap kiváló alkalom arra, hogy mindezt megtegyük. Aki szemfüles volt, és kitartóan keresgélt, az 2018-ban is számos programot találhatott magának. Jómagam délután vettem be magam a fővárosba, a felhozatallal kapcsolatban vegyes érzéseim voltak – a következő hasábokon az olvasók ezekből az élményekből kaphatnak ízelítőt.

Vajon létezik ilyen jármű? Alighanem. Ugyanis áprilisban egy hajó rendületlenül úszik – immáron huszonöt éve fut ki a tengerre, és Titanicnak hívják. Ha erről a szóról mindenkinek James Cameron filmje ugrik be, jó úton jár, hiszen Budapest egyik legeklektikusabb filmfesztiváljáról van szó.

A Müpa szinte bármely pontjáról csodás panoráma tárul az ember szeme. A kulturális létesítmény Európában is egyedülálló sokszínű programkínálatával és elsőrendű akusztikájával, Magyarországon pedig a Forbes nemrégiben a hetedik legmenőbb márkának választotta. Káel Csaba vezérigazgató büszke az intézményére és a Müpa által szervezett fesztiválokra. Hogyan jött létre az intézmény? Mire hivatott? Milyen marketingtechnikákat használ? Kiket akar megszólítani? Mit kell tudni a tavasz egyik legfontosabb eseménysorozatáról, a 38. Budapesti Tavaszi Fesztiválról? Káel Csabával beszélgettünk. 

Soha nem volt még ennyire sikeres a magyar film, soha nem látogattak ennyi magyar filmet a mozikban. Az elmúlt év két közönségfilmje, a Kincsem és A Viszkis hatalmas siker lett, nézőszámaik pedig rövid időn belül hatalmas rekordot döntöttek. De minek köszönhető ez az eredmény? Mennyit számít a marketing? És mennyit számít egy jó forgatókönyv? Egyáltalán mi a producer feladata a filmkészítés folyamatában? A BCM kérdez, a két sikerfilm producere, Hutlassa Tamás pedig válaszol.

A hetvenkét éves dalszövegíró, író, rendező és forgatókönyvíró jelenleg önéletírásán dolgozik. Bereményi Géza dalszövegei szervesen beépültek a magyar kultúrába, és ez főleg a Cseh Tamással közös dalszerzői munkának köszönhető. Bereményi Géza rendületlenül folytatja az írást, újabb szerzeményeiből pedig március 4-én, Másik Jánossal közös estjén hallhatunk részleteket. A Kossuth- és Prima Primissima díjas szerzővel a munka és az élet kapcsolatáról, a Cseh Tamással közös alkotásról, a dalszövegekről és emblematikus kettősük kultuszáról is beszélgettünk.