Míg 2007-ben csupán 75 közösségi iroda működött a világon, mára ez a szám 13.800-ra nőtt, ami 10 év alatt száznyolcvannégyszeres növekedést jelent. Egyes szakértők szerint 2020-ra a munkaerő 40%-át szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki. A gazdasági és a demográfiai változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit, melynek egyik legdinamikusabban fejlődő ága a coworking mozgalom. A magánkezdeményezésből induló, mára világszerte népszerűvé vált irodai modell potenciáljáról és trendjeiről „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” címmel tartottak kétnapos konferenciát a közösségi munkamodell hazai meghonosítója, a Loffice szervezésében.

Milyen potenciállal rendelkeznek a közösségi modellek Magyarországon? Milyen források állnak rendelkezésükre? Mik egy közösségi iroda alapításának elengedhetetlen elemei? Miként segíthetik a helyi önkormányzatok a koncepció megvalósítását? Hogyan járulhatunk hozzá a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalta a Loffice szervezésében megvalósuló „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” konferenciája. A kétnapos rendezvényen Zászkaliczky Anna Eszter, a Loffice projektmenedzsere nyitóbeszédében ismertette a coworking modelleket összehasonlító tanulmány kulcsmomentumait. A tanulmányhoz online kérdőíves formában a coworking irodák alapítói és működtetői adtak válaszokat, ezek szolgáltak támpontul a coworking jelenlegi globális szerepének feltérképezésére. A tanulmány és

a konferencia egyöntetű célja a további irodák, közösségi terek nyitásának motiválása, és az ehhez szükséges információk átadása volt.

 

A közösségi élettér megszervezése és kialakítása egyértelműen a legfőbb prioritásnak bizonyult. Ezt az igényt jól mutatja egy, a coworkerek körében végzett felmérés, amely szerint csupán 57%-uk tekinti fontosnak az iroda nyújtotta infrastruktúrát, míg az interakció lehetőségét 74%-uk, a közösséget 72%-uk jelölte meg. Miért döntenek tehát úgy a szabadúszók, hogy kávézó vagy lakás helyett közösségi irodában dolgozzanak? Azért, hogy egy térben legyenek hozzájuk hasonló gondolkodású emberekkel, akik ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint ők. Emellett az irodákban történő találkozások lehetőséget teremtenek a tudásmegosztásra, a random felfedezésekre, az új ötletek születésére is. A legjobb ötletek pedig a konyhában vagy informális találkozások közben születnek, ezért fontos, hogy a közösségi irodákban legyen olyan hely, ahol a tagok spontán találkozhatnak, beszélgethetnek.
A tanulmány több említésre érdemes példát hoz a nagyvilágból, így az előadásban is említést nyert a három földrészen is jelen lévő WeWork hálózat; a nagy-britanniai Third Door, amely akadálymentesített coworking helyszín; valamint a B. Amsterdam, amely Európa legnagyobb irodájának számít a jelenlegi 28 ezer négyzetméteres összterületével.

A tanulmány szerint egy új coworking iroda alapítása mögött a koncepcióba vetett hit áll, ugyanakkor

az irodát működtetők elenyésző százaléka véli úgy, hogy egy új iroda alapításának financiális hátterét befektetők révén teremtik meg, a többség inkább a klasszikusabb utakat választja a tőkebevonáshoz.

A működőképes gazdasági háttér mindenképpen hangsúlyos, mivel a tanulmányban mért eredmények szerint a coworking irodák működésük második-harmadik évétől számítanak profitábilisnak. Nehézséget jelent az irodaalapítók számára az is, ha az adott ország társadalma nem ismeri a coworking munkavégzés előnyeit és lehetőségeit.

SZÉLESEDŐ SPEKTRUM, ÁLLAMI JELENLÉT

A coworkingirodák alapítása mögött számlatan cél állhat. Leggyakrabban for- vagy nonprofit magánszervezetek vágnak bele a projektbe, de a helyi önkormányzatok és más állami szervezetek is kezdik felismerni a területben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatokból kiderül, ma már nem elég, ha egy közösségi iroda egyedi térrel várja a munkaállomást keresőket, egyre jobban számít, hogy milyen kiegészítő szolgáltatást tud nyújtani a coworkereknek.

A legrégibb magyar coworking iroda, a Loffice 5 helyszínen van jelen, 23 irodájával 7 országban működik mintegy 8 éve, összesen 3000 négyzetméteren. Klementz Kata elmondta, hogy a coworking a fintechcégek számára érdekes igazán, de természetesen itt is jellemző a diverzitás, amelyet számos extra szolgáltatással igyekeznek kiszolgálni.

A coworking jövője, az alapító szerint, egy minél több funkciót ötvöző szolgáltatói keretrendszer, amely a klasszikus irodai funkciók betöltése mellett egyszerre biztosít éttermi, gasztronómiai szolgáltatást, bölcsődét, fitnesztermet, vagyis minden olyan szerepet ellát, amelyre a coworkerek igényei kiterjednek.

A coworking irodák – melyek ma már egy munkastílust is jelentenek – a tehetséges és magabiztos embereket támogatják, lehetőséget teremtve az induló kisvállalkozásoknak a kezdeti költségek csökkentéséhez, valamint segítenek leküzdeni a szabadúszók és vállalkozók között tapasztalható elszigeteltség érzését. Hozzásegítik a neonomádokat, hogy Európa-szerte megtalálják a megfelelő és megfizethető munkakörülményeket, növelik a vállalkozói kedvet, valamint kreatív gondolkodásra és az innováció előmozdítására ösztönözik a fiatalokat. Így nemcsak a tudásalapú gazdaság új trendjének tekinthetőek, hanem jelentős szerepet vállalnak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség felszámolásában is.
Levendel Áron, a Kaptár alapítója kitért rá:

hosszú távon az különbözteti meg az irodákat, hogy kinél milyen a szoftver – ki mit futtat, milyen élményt tud nyújtani a szolgáltatásaival.

Szükséges a közös élményteremtés, a hetente, havonta esedékes közösségi programok megszervezése és fenntartása, valamint szolgáltatói oldalról is kiszolgálni minden igényt, ami felmerül a coworkerek irányából. Fontos egy olyan host-rendszert működtetni, amely bevonja az újonnan csatlakozókat és a már ott lévőket, és segít kialakítani a személyes kapcsolódást a tagok között.