Romlások és javulások, gyerekesség és felnőtté válás, lecsúszás és talpra állás, korrupció és becsület – és a folyamatos lavírozás a tisztességtelen és a tisztességes lét között. Csak néhány ellentétpár azok közül, amelyek köré csoportosítható az Aranyélet. Az HBO saját gyártású sorozata október 14-én harmadik, egyben befejező évadához ért. A széria fókuszában a Miklósi család útja áll, legfőképpen nekik drukkolunk, az ő sorsukra vagyunk kíváncsiak. Azt, hogy a harmadik évadban mi történik velük, az első négy rész sajtóvetítése után csak körvonalazni lehet. Sokat sejtet az évad szlogenje: „Az örökség utolér”. Ónodi Eszter ezt úgy fordítja, hogy „mindenki megkapja azt, ami jár neki”. De mi mindenen kell ehhez keresztülmenniük a karaktereknek? Hogyan változnak? És vajon mi lehet a sorozat sikerének a kulcsa?

 “Az Aranyélet mindhárom évada egy íven fut, ami azt járja körbe, hogy lehet-e tisztességesen élni ma Magyarországon”

– szögezi le Végh Zsolt a vele készített interjúnkban, amelyet a SVINDLEREK című számunkban olvashatnak. Ízlelgetem ezt a találó, frappáns mondatot, és rájövök, hogy tulajdonképpen tényleg erről szól, és hogy a válasz az eddigi részek alapján egyértelmű nem, még ha ennek a nemnek viszonylag sok miértje van is. Persze az Aranyélet szól még sok minden másról is; a becsület dilemmája mellett végső soron minden a pénz körül forog. Ebben a világban ügyefogyottá válik az a gondolat, hogy „a pénz nem boldogít”. Már hogyne boldogítana? Miklósiék – és eléggé sokan így vagyunk ezzel – azonban arra jönnek rá, hogy még több és több pénz még jobban és jobban boldogít. Lehetetlen, hogy a megszerzése érdekében végig tisztességesek maradjunk? Erről beszél az Aranyélet, de sikerének kulcsához ez még nem elég.

 

A siker titkai – miért szeretjük az Aranyéletet? 

A sorozat sikerének titka egyrészről az lehet, hogy mindazt, amiről szól, egy sajátosan magyar – vagyis ismerős – köntösben tálalja. Tehát egy olyan környezetben, ahol a mutyik mindennaposak, ahol az apró szívességek néha bűncselekménybe torkollanak, és ahol óriási szakadékok vannak a társadalmi rétegek között. Másrészről mégis teret kap az amerikai filmekre és sorozatokra jellemző akció és izgalom: például a vér, a bunyó, a gyilkosság, az autós üldözés vagy a mindezzel járó technikai perfekcionizmus. Ehhez még hozzájön az izgalmas, átgondolt dramaturgia, a jól megírt karakterek és a remek színészi alakítások – nem véletlen, hogy az HBO a tengerentúlon is műsorára tűzte az első két évadot.

A leginkább „rosszfiúknak” (Miklósi Attila, Hollós Endre, Gáll Feri) vagy éppenséggel „ördögi nőszemélyeknek” (Miklósi Janka, Jakab Erika, Boros Zsuzsa) tűnő szereplőkről is előbb-utóbb megváltozik a véleményünk. Mint ahogy az emberek sem általában jók vagy rosszak, a karakterekben is könnyen felismerhetjük saját magunkat. És bármennyire felismerjük ezzel együtt a gyarlóságainkat, negatív tulajdonságainkat, kisszerűségünket, mégis drukkolunk a szereplőknek, ahogy – na valljuk csak be – saját magunknak is szurkolunk. A sorozatban mindennek van valamilyen, a mélyből feltörő oka, az évadok során egyre jobban átlátunk dolgokat, megértünk döntéseket, sok kép összeáll, és semmire és senkire sem tekinthetünk tisztán pozitív vagy negatív eseményként vagy karakterként. Az Aranyéletben nincs fekete és fehér, ahogy ezt Rajkai Zoltán is elmeséli nekünk a vele készített interjúban. Az Aranyélet szürke, mint ahogy a valóság is összemossa az élesen elkülöníthető színeket, és az életünk is pozitívabb vagy negatívabb események és döntések sorából áll. Minden „bűnözőnek” van egy emberi oldala vagy egy olyan vonása, amely miatt nem kizárólag utáljuk őt. Ez éppúgy lehet Gáll Feri sértettségéből fakadó bosszúvágya, mint Hollós Endre sármja és humora.

 Utolsó fejezetek: következik a lezárás

Janka boldogan dobja be az urnába a szavazatát. Márk Ferrarival száguld, és érzékien csókolózik Gáll Biankával, amikor egyszer csak megborul körülöttük a világ. Attila távcsöves vadászpuskával flangál az erdőben, majd mereven céloz. Gáll Feri Buddhaként meditál egy zöld mezőn. Mira csinos pofiját vér fedi. Hollós a végről filozofál. A trailer emblematikus képeit a harmadik évad első négy része némiképpen kifejti, de teljes magyarázatot azért nem ad, a titkok és a legnagyobb kérdésekre várt válaszok még rejtve maradnak.

A történet a fővárosból vidékre helyeződött át. Ez a váltás nagyon jót tett a sorozatnak. Friss terep, rengeteg specifikus jellemzővel, kiaknázatlan, feldolgozatlan problémával és feszültséggel. Az írók jól elkapták a kisvárosi miliőt, közeget és polgárságot, talán azt is állíthatjuk, hogy tűpontos korrajzot kapunk a mai Magyarország ezen szeletéről.

A Miklósi család, Gáll Feri és a gyermekét gyászoló államtitkár, Boros Zsuzsa közös erővel azon ügyködnek, hogy egy grandiózus szállodakomplexumot húzzanak föl a Dunakanyar egy érintetlen panorámájába, és persze mondanom sem kell, hogy céljuk eléréséhez szinte csak törvénytelen eszközöket alkalmaznak. A forgatókönyv elkészülése, illetve a forgatás után nem sokkal vált nyilvánossá a hír, hogy a miniszterelnök veje luxusszállodát épít Visegrádon. Az írók szépen megelőzték a valóságot, de ez egy karakterközpontú sorozat, így a dolog aktualitását leszámítva az első négy rész láttán érdektelennek hat a szállodakomplexum körüli felhajtás. A nézőket nem az érdekli, hogy meg fog-e épülni a szálloda, hanem hogy mi történik a szereplőkkel.

Visszatér-e Hollós?

A második évad utolsó előtti részében megölték a cselekmény egyik mozgatórugóját, az abszolút közönségkedvenc Hollós Endrét. Bátor alkotói vállalás, de a kérdés a kezdetektől ott lóg a levegőben: vajon tényleg meghalt Hollós?

Az augusztus végén napvilágot látott évadtrailerben Endre bá’t halljuk, ahogy megmondja a tutit az életről, miközben izgalmasabbnál izgalmasabb képek peregnek a sorozatból. Ezt az egy titkot elárulom: az első négy rész Hollós videoüzeneteivel kezdődik, amelyekben enyhén ittasan életigazságokat és jó tanácsokat próbál átadni szeretett keresztfiának, Márknak. Közhelyeket durrogtat, a kínosabb, érzelmesebb pillanatoknál káromkodik, majd iszik, olykor meglehetősen erőltetett és kellemetlen stílusban.

A harmadik évad cselekményét tekintve Hollós az élet szinte minden területén olyan mély nyomot hagyott, hogy tulajdonképpen a halála ellenére is főszereplő maradt, sőt sokszor éreztem azt, hogy igazából lényegtelen, hogy visszajön-e Endre, vagy sem. De ne feledjük, hogy nem láttuk meghalni Hollós Endrét. Jakab Erikára bízták, hogy takarítsa el a fekete terepjárót és a benne fekvő Endrét. Remélhetőleg az alkotók mernek bátrak maradni, kitartanak a vállalásuk mellett, és nem hozzák vissza a sorozatba a rajongók kedvencét. Egy biztos: a végére ez is kiderül majd.

A sorozat október 14-től látható az HBO-n és az HBO GO-n, ahol már aznap elérhető lesz a teljes befejező évad!

A teljes kritikát olvassa el a Business Class Magazin SVINDLEREK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!