Ha Svájcra gondolunk, akkor a lila tehén, a csoki, a bankok és az autópályán érvényes százhúszas korlátozás juthat az eszünkbe. Na meg természetesen az óra, amiben bizony van némi humor is. Ugyanakkor ha teljesen komolyan kéne venni a cikkünk címét, akkor ez az írás nem lenne hosszabb pár sornál.

A svájci óragyártók tervezőinek élete nem csak játék és mese. A legtöbb gyártó nagyon pontosan megtervezett stratégia mentén változtat időnként minimálisan az újabb és újabb modelleken. Az Audemars Piguet Royal Oaknak a hetvenes évekbeli bemutatása óta alig-alig változott a megjelenése, akkor is csupán a laikus számára nehezen észrevehető apróságokban. Ugyanilyen a Rolex is, annyi különbséggel, hogy ott az egész kollekcióra vetítve alkalmazzák ezt a technikát, és mindig csak annyit frissítenek, módosítanak egy-egy típuson, amennyit nagyon muszáj, és amennyit a technológia fejlődése megkövetel.

Tegyük hozzá, ez nem feltétlen baj, hiszen pont az ilyen modellek, kollekciók miatt nem közhely az „örökzöld” kifejezés. Ám ennek is megvan a maga árnyoldala. Sok negatívumot hallani annak kapcsán, hogy egyes márkák egy korábban megalkotott és igazán eltalált dizájnt meglovagolva élnek meg kifejezetten régóta, míg mások folyamatosan dolgoznak, fejlesztenek, alkotnak. Autós párhuzamnak mondhatjuk például a Mercedes-Benz G osztályt.

Ebben eddig éppen hogy semmi humoros nincs. A svájci óraipar ugyanis nem a humorról szól. És éppen ezért lehet az egyik legüdítőbb svájci márka a H. Moser & Cie. Történelmük egészen 1827-ig nyúlik vissza, ekkor alapította a márkát Szentpéterváron az akkor 22 éves Heinrich Moser. Apja schaffhauseni órásmester volt, ebből egyenesen következett, hogy a fiú folytatta a családi szakmát. Heinrich ügyes üzletember lévén megalapította a H. Moser márkát, Moszkváig terjeszkedett, majd visszatért szülőföldjére, Svájcba. Érdekes részlet a történetében, hogy annak idején, amikor az International Watch Company alapítója, az amerikai Florentine Ariosto Jones Svájcba érkezett, a H. Mosertől bérelt egy iparépületet, és abban rendezkedett be. Heinrich 1874-es halála után a cég családi jellege megszűnt, az igazgatótanács tagjai vették meg a céget, ám mivel a hetvenes évek kvarcválsága megviselte őket, 1979-ben a cég neve és maradványai egy befektetőcsoporthoz kerültek.

Továbbra sem túl vidám ez a történet, de meg is érkeztünk a XXI. századba. A márka jelen arculata 2002 környékén kezdett újraalakulni, amikor Heinrich dédunokája másodmagával feltámasztotta a vállalatot. Megszületett egy olyan kollekció, olyan vonalvezetéssel és dizájnelemekkel, amelyek jellegzetessé tudták tenni a márkát. 2012-ben, ha nem is sorsdöntő, de fontos tulajdonosváltás jött. A MELB Holding tulajdonába került a brand, ennek alapítója az Audemars Piguet, amelynek a korábbi ügyvezetője, Georges-Henri Meylan a felvásárlás után a fiát, Edouard Meylant tette meg a H. Moser ügyvezetőjének. Ezen a ponton dőlt el az, hogy ez a márka látványosan ki fog lógni a svájci egyenkomorságból.

Az új ügyvezető ugyanis egészen másként állt a marketinghez, mint addig a svájci óraipar. Az évi körülbelül 1500 darabos termelés nagyon alacsony volt, így látszott, hogy nem a piacot elárasztó termékei révén lesz hangos tőle az éter, hanem mert a márka maga ad hangot saját magáról.
Meylan 1976-ban született, az óraipari vezetők között kifejezetten a fiatalabbak közé tartozik, és már annak a generációnak a tagja, amelyik az internetet és a reklámokat, azok stílusát is naprakészen ismeri. Az első igazán látványos – és annál humorosabb – kampánya az Apple Watch ellen indult. Megalkottak egy olyan órát, amely szinte a megszólalásig azonos formavilágú egy Apple okosórával. Viszont felszerelték a saját, kifejezetten magas minőségű kézihúzós szerkezetükkel, és látványos „fumé” számlapot kapott. Hozzá pedig olyan körítéssel álltak elő, amelyből jól látszott, hogy a relatíve drága fricska célpontja az Apple Watch.

Elnevezték Swiss Alp Watchnak, és készítettek egy, az Apple videók és prezentációk hangulatát felidéző, rövid termékvideót, amelyben párhuzamba állítják a Swiss Alp Watch és az Apple Watch tulajdonságait. A videóban végig az ügyvezető, Edouard Meylan beszélt 200 évnyi kutatás-fejlesztésről és arról, hogy ezen az órán ugyan sem üzenetküldés, sem telefonhívás, sem jegyzetek, sem pulzusmérés nincs, viszont lehetőséget ad az emberekkel való kapcsolatteremtésre. Személyesen. A videó végén pedig elhangzik a mindent meghatározó következtetés, amelyet bármelyikünk magáénak érezhet: „Get a life, upgrade to a mechanical watch!”, amit úgy fordíthatnánk, hogy „Legyen életed, vegyél egy mechanikus órát!” 25 000 frankos ára ellenére siker lett az órából, azóta több változata is készült, mint például az idén januárban bemutatott Swiss Alp Watch Concept Black, amelynek különlegessége, hogy bár a számlapon nincs egyetlen mutató sem, viszont percütős. Ez azt jelenti, hogy az oldalán lévő gombot megnyomva mechanikai áttételek és kalapácsok segítségével szó szerint elüti az időt; más hangszínen az órát, a negyedet és a perceket. Mivel egyik oldalon sincs mutató, de az időt mégis valahogy be kell állítanunk rajta, a korona mellett találunk olyan apró osztásokat, amelyek alapján ezt megtehetjük. Elmondásuk szerint az idő nagysága előtt akartak ezzel tisztelegni.