De azért mégiscsak, sokkal előkelőbb, elegánsabb, amikor az ingujj alól egy visszafogottabb, bőrszíjas óra bukkan ki, semmint egy gumiszíjas Hublot Big Bang. Nincs semmi gond az Hublot-val, csak nem feltétlen ez a megfelelő alkalom rá. 

A német óragyártás, pontosabban a glashüttei egészen 1845-ig nyúlik vissza, amikor Ferdinand Adolph Lange tartományi támogatással megnyitotta műhelyét. Az utána következő száz év során egyre több gyártó jelent meg a városban, de ez nem ment a minőség rovására – kialakították a maguk szabályrendszerét, amit minden gyártónak be kellett tartani németes szigorral, különben egyik pillanatról a másikra perbe fogták a különcködőt.

A második világháború különösen nagy nyomot hagyott a város óragyártásán, mivel Glashütte a cseh és lengyel határ közelében fekszik nem sokkal Drezda alatt, így a keleti blokkba került, ez pedig teljesen átalakította a helyi óraipart. Az oroszok a szerszámok, gépek jelentős részét elvitték, ami maradt, abból pedig a gyártók összeálltak egy név alá, ez lett a GUB, azaz  Glashütter Uhrenbetrieben. Németország újraegyesítése hozta el azt a változást, aminek a glashüttei óragyártás jelenlegi képét köszönhetjük. 

A kilencvenes évek elején alakult újra az A. Lange & Söhne – mint a német óragyártás legfelsőbb kategóriája -, a Glashütte Original – valamivel alá elhelyezkedve -, és a Nomos, ami a Bauhaus stílus őrzője lett. Ezek mellett alakultak kisebb cégek és gyártók, de a régi, íratlan glashüttei szabályt, miszerint egy valódi glashüttei óra lehető legtöbb alkatrésze, alkotóeleme Glashüttében kell készüljön, az előbbi három márka tartja elsősorban. Ez a régi szabály napjainkra annyit változott, hogy a tokok és számlapok egy része Németország másik oldalán, Pforzheimben készül, de ez a lényegen, minthogy valódi német órák készülnék, mit sem változtat. 

 

 

 

 

 

A Glashütte Original PanoMaticLunar nemrég került hozzám – bár már ismertem a típust, ezzel a kék számlappal most találkoztam először. Az első gondolatom az órával kapcsolatban, miután kigyönyörködtem magam az volt, hogy akármennyire is tetszik, nem illik hozzám. Ez az óra minden elemében eleganciát sugároz, ehhez legalább ing kell, én pedig inkább a teniszpólós forma vagyok, mintsem az öltönyös, ahol ez az óra igazán elemében van. Noha elég egy farmernadrág és egy laza ing kombinációja, máris megtalálta természetes közegét.

A tok átmérője 40 milliméter, ami egy nagyon jó átmenet a sportos és elegáns órák méretei között. A tok velünk szemben lévő felületei, a tokfülek, az üveg körüli ráma polírozottak, míg a tok és tokfülek oldala szálcsiszolt – ez ad némi sportosságot, vagy inkább lazaságot az órának. A tok oldalán láthatunk egy apró, süllyesztett gombot, ezzel állíthatjuk be a holdfázist.

A számlap földöntúli. Bár nem mehetünk el amellett, hogy funkcióiban nagyon hasonlít és csak apró eltéréseket mutat a „nagy testvér” A. Lange & Söhne 1 modellel, a PanoMaticLunar apró elemei hiánytalan egységet alkotnak.

 
A kék egy sötétebb árnyalatát választották alapnak, egy nagyon finoman szemcsézett felületre. Az óra és a másodperc számlapja körkörösen gravírozott, ez meg is töri a számlap egyen kékjét. A markáns textúrának köszönhetően minden szögből más kéket mutat. 

A holdfázis kijelzését a klasszikus 2 óránál találjuk. Fehér égbolton ezüst színű, tükörpolírozott csillagok és Hold mutatja, hogy hol járunk a holdhónap szerint.

A dátumkijelzés 4 óránál a Pano modellcsalád sajátossága, hatalmas dátumablakban két, egy szinten levő tárcsán látjuk a dátumot, ami azért nagyon fontos, mert így nincs szint béli különbség az első és második szám dátumtárcsái között. Sok gyártó úgy oldja meg a kéttárcsás dátumablakot, hogy a dátumtárcsákat eltolva, de egymás alá helyezik el, ez pedig mindig meglátszik a végeredményen is. A Glashütte Original viszont ebben nem hibázott, nagyon szépen, egy síkban helyezkedik el a két tárcsa feltűnő szünet nélkül. 

Némileg szokatlan érdekesség, hogy az óra-, és percmutatón van világító festék. Legtöbb esetben az öltönyórákról ez lemarad, pedig van az a színházi darab, amikor sötétben sem elhanyagolható a pontos idő. A szerkezet egy 42 óra járástartalékkal bíró, 28.800-as lengésszámon működő apró műalkotás. A glashüttei tradíciókat örző háromnegyedes felső csapágylemezt használták.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2021/10. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.