Posts Tagged

óra

2018 novemberében megjelent lapszámban, aminek tematikája címe „Magyarok” volt, már megemlítettünk három magyar órakészítőt. Az egyik a letűnt kor időmérőit új köntösbe építő Phestom Watch Works volt, a másik egy igen különleges svájci szervezet, pontosabban akadémia, a független órásmestereket tömörítő AHCI tagja – óráit világszerte csodálják, valóban egyedülálló darabok, ő Becsei Áron a Bexei márkanév mögött, a harmadik pedig a Mezei István által alapított Evolvens, ebben az epizódban ez utóbbi márkáról lesz szó.

2021 az az év, amikor az óraiparnak nem volt más választása, mint bekötni az internetet és a megszokott, minden év januárjában és márciusában megrendezendő órabemutatókat áthelyezni Genfből és Bázelből egészen az online felületekig.

A Seiko a legtöbb ember emlékeiben digitális kvarcóraként jelenik meg, vagy az egyszerű, olcsó nap és dátumkijelzős Seiko 5-ként. Ezért nem szabad hibáztassuk a legtöbb embert, mert itthon tényleg ez volt az, ahogy leginkább ismerni lehetett. A gyártó kollekciói azonban az elmúlt néhány évben teljesen átalakultak és bátran mondhatjuk, hogy ez a Seiko nem az a Seiko, ami itthon lebeg a legtöbb ember emlékezetében.

Porsche és a TAG Heuer friss összefonódásának lehettünk tanúi. Persze nem kell ezt túl komolyan venni, csupán arról van szó, hogy a stopperes karórák, azaz kronográfok terén mindig is aktív és sokszor vezető szerepet is betöltő TAG Heuer a legendás sportautó gyártóval közösen adott ki egy új órát, a Carrera Porsche Chronograph Special Edition-t.

A Panerai előszeretettel áll be vízisportokkal, felfedezőkkel összeköthető témák, ügyek mögé, pár éve például a szabadtüdős merülés egyik jeles képviselője, Guillaume Néry ihlette meg a céget egy különkiadás elkészítésére, most pedig Mike Hornnak, a neves felfedezőnek dedikáltak az egyszerűbb, 47 milliméteres PAM00985 után egy különleges darabot.

Ha van a modern kori svájci óraiparban megosztó márka, akkor az az Hublot. A márka felvirágoztatójáról, Jean-Claude Biverről már írtunk korábban, nélküle az Hublot ma nem az lenne ami. Az elmúlt évtizedben a svájci gyártó élen járt az új anyagokkal való kísérletezésben, legalábbis az óraiparban újnak számító anyagokkal.

A hetvenes évek legnagyobb durranása volt az acél, luxus sportóra. Addig a luxusnak vonzata volt az arany, fehérarany és a drágakövek, viszont az új trend átírta a fogalmakat.

Sok cikkben elhangzik, hogy a gyártók már nem tudnak igazán újat mutatni, és ezért visszanyúlnak korábbi korszakok stílusaihoz. Egyrészt a divat valamennyire mindig is úgy működött, hogy régi elemekből merít, másrészt minden gyártó szempontjából az az igazán biztos, ha járt utat járatlanért nem hagy el.

Órakedvelő körökben évről évre téma, hogy nem készülnek színes karórák. A fekete, fehér, szürke, kék, zöld színek különböző – összességében egyhangú – kombinációi uralják az óraipart az elmúlt évtizedekben.

A dicső, történelmi márkák között sok olyat találunk, ami két szakmai tehetség elengedhetetlen együttműködéséből jött létre. Edmond Jaeger és Antoine LeCoultre, Antoni Patek és Adrien Philippe – itt a történelem méltatlanul elfeledte Franciszek Czapek nevét, vagy Jules Louis Audemars és Edward Auguste Piguet.