Az HBO új sorozata, az Eufória már-már szemtelenül őszintén és sokkolóan nyersen beszél a millenniumi évforduló után született fiatalok problémáiról, vágyaikról, függőségeikről, megfelelési kényszereikről és depressziójukról.

Tarantino új, kilencedik filmje kedvéért visszautazik a gyerekkorába, történetszövéssel, képekkel, zenével, titkokkal és humorral elénk varázsolja Hollywoodot, a legendás filmálomgyár mindennapjainak világát és az azt körbelengő hangulatot. Mindezt megható szeretettel teszi.

Pintér Béla és Társulata immáron húsz éve a magyar színházművészet egyik legizgalmasabb formációja. A társadalom aktuális és akut visszásságait sajátos drámai eszköztárral tükröző darabjait évadról évadra közönségsiker kíséri. Maga a névadó, Pintér Béla színházcsináló a csapat vezetője, a darabok írója, rendezője és színész egyben. Vele beszélgetek. Bőven van miről…

A gyors ütemben fejlődő technológia mellett sokan érzik úgy, hogy elavult a szakmájuk, és váltani szeretnének. Vagy kimerültek a multik világában, és teljesen eltérő szakmát választanának. A Coworkid Alapítvány és a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja lehetőséget nyújt a korhatárok nélküli karrierváltásra.

Búcsút inthetünk az egyik legkedveltebb mediterrán gyümölcsnek, ugyanis egy gomba megfertőzte a legnagyobb exportőr országokat. A „banángeddon” bekövetkeztére évek óta lehet számítani, megoldás is van már, de a génmódosított technológiát még mindig komolyan elutasítják. Ezzel egy időben melegszik a kontinens, így abban bízhatunk, hogy idővel nálunk is megterem az ízletes gyümölcs.

Mindannyian jól ismerjük a budapesti lomtalanítások szertelen miliőjét, amikor a legpompásabb városrészek is balkáni köntösbe öltöznek. Lecsúszott alakok, rosszarcú naplopók, mániákus guberálók és telepi Indiana Jonesok groteszk utcabálja ez. Vagy mégsem? Pár hónapja egy belvárosi lomtalanítás mellett elsétálva az egyik szemétkupac alján megpillantottam néhány ütött-kopott filmtekercset. Az analóg fotózás lelkes rajongója vagyok, így engem is ledöntött a lábamról a „lomiláz”, és néhány percen keresztül izgatottan túrtam és kutattam az ócskaságok között, hátha még több negatívra bukkanok. Hazaérve gyorsan lehívtam és beszkenneltem a talált negatívokat. Egészen érdekes, intim élmény volt a képeken keresztül belesni egy számomra ismeretlen család életébe. Nyaralás, ballagás, közös bográcsozás. A különböző élethelyzetek szereplői „szürke” átlagemberek, én mégis azt éreztem, hogy egy szeletnyi történelmet találtam az utcán, a kacatok között heverve. Ekkor azonnal eszembe jutott Tamási Miklós, a Fortepan alapítója, aki az általam elmesélt különleges élményt talán nap mint nap átéli. Ő és önkéntesekből álló csapata a talált, régi fényképek segítségével érthetőbbé, elképzelhetőbbé, szerethetőbbé teszik számunkra a zűrös huszadik századot. A Fortepan jelenség már kilenc éve szárnyal, a százezredik feltöltött képet egy nagy volumenű kiállítással ünnepelték meg a Nemzeti Galériában. Az introvertált gyűjtő Tamási Miklós helyett Török Andrással beszélgettem, aki Miklós jobbkeze, és a Fortepan gépezetének egyik legfontosabb fogaskereke.

Pánczél Andrea televíziósként kezdte a karrierjét: szerkesztő-műsorvezetőből lett a TV2 hírigazgatója. Ez után energetikai cégek, a Mol, majd a GDF Suez (ma Engie) kommunikációs vezetője volt, jelenleg pedig a White Paper Consulting nevű, saját energetikai tanácsadó és konferenciaszervező ügynökségét építi, és ő szervezi a régió legnagyobb szakmai konferenciáit, a Budapest Energy Summitot és a Budapest LNG Summitot.

Batiz Andrást televíziós műsorok vezetőjeként milliók ismerték a képernyőről. Ez után kormányszóvivő volt, majd Impact Works néven kommunikációs tanácsadó céget alapított. Negyvenöt évesen úgy érzi, még egy-két karrierváltás áll előtte, és a gyermekeit is erre a rugalmasságra próbálja nevelni.

Turcsán Tamás Péter tíz éve építi a hazai startupvilágot, és most megjelent az első szakkönyve Az elveszett recept címmel. A szerző eloszlat sok félreértést, tévhitet és csalfa reményt a startupról gondolkodókban, miközben személyes tapasztalatain keresztül igyekszik rávilágítani az ötletek megvalósításának lehetőségeire.

A műszaki pályaorientációt és a hazai szakképzés digitalizációját választotta fő küldetésének a Makerspace közösségi alkotóműhely. A saját fejlesztésű tanári kézikönyvet, munkafüzeteket, digitális segédanyagokat és alapanyagokat is tartalmazó egységcsomagok az egyéni kreativitást, a csoportos együttműködést és a technológiai készségek átadását egyaránt biztosítja, azzal a céllal, hogy a jövő munkavállalóit versenyképessé tegye. Az alkotóműhelyekben játszva ismerkedhetnek meg a gyerekek a XXI. századi alkotói folyamatokkal.